Magyar népi szokások 3.rész (A szülés)

A magyar nép két évezredes múltja alatt (Afrikából elindulva, Ázsiában kóvájogva, miközben a Föld szívcsakráját keresték – és később meg is találták itt a Kárpát-medence Dobogókőnek nevezett településén)  a szülés minden módját kipróbálta már és többféle szokásrendszert dolgozott ki rá. Míg az igazi magyarság többnyire jurtákban szült (ha vándoroltak, akkor sok esetben előfordult a lovon hátrafelé szülés, miközben az Aranyszarvas kergette őket), addig a Kárpát-medencébe érkezés után Géza fejedelem hozzáértő koboldokat kért a német-római császártól. I. Szent István először a kereszténységet tette államvallássá, majd bevezette a kötelező otthonszülést és betiltotta az ekkor divatba jött Duna-jegén szülést. Szépen gyarapodott a magyarság majd megjelent Veréb Ágnes, aki aztán mindent elrontott. Innentől kezdve az újszülöttek halandósága is megugrott, mert sokan úgy hitték az asszony által terjesztett tanok, miszerint a csecsemőket születés 1 hónapig még a köldökzsinóron keresztül kell etetni kínai tápszerekkel. Ez azonban nem bizonyult jó ötletnek. Az asszonyt végül a törökökkel együtt kiűzték az országból a későbbiekben. Kórházak épültek és az új módi az lett, hogy mindenki ott akart szülni. Az 1800-as években a Törökországból hazatérő Veréb Ágnes (fekete bőrű asszonynak maszkírozva magát) felvételt nyert egy budapesti kórházba, ahol újabb szüléseket vezetett le, ezúttal sem sok sikerrel. Ekkor senki sem értette, hogy mi lehet a gond, hisz Ágnes asszony ágyról-ágyra járt és szakszerűen vágta el a köldökzsinórokat. Arra persze ekkor még senki nem gondolt, hogy a barna temperától és mástól összepiszkolódott keze fertőzi a népeket. Hogy a törököknél elkapott lepráról már ne is beszéljünk. Semmelweis Ignác azonban rájött a turpisságra, új szabályokat hozott be a kórházakba, mellyel megteremtette a higiéniát. Veréb Ágnes megígérte, hogy többet nem vezet le szülést, azonban a rendszerváltás után úgy gondolta tiszta lappal indulhat és megpróbál mindent előröl kezdeni, most már hiba nélkül. A magyarok szülési szokásai ekkor kezdtek el sokszínűsödni. Ezek ma is élnek és újabbnál újabbakat találnak ki a médián edzett fogyasztók.  Víz alatt szülés a magyar vízilabdásokkal, utcán szülés nyugalmazott zöldségessel, VV villában szülés BB Évivel és Veréb Ágnessel szülés, otthon. Igen, Ágnes visszatért a gyökerekhez és ezzel az ősi szülésmóddal kívánja a magyarságtudatot újra az emberekbe plántálni és az elcsatolt területeket visszaszerezni. Harántfekvésben van benned a Csenge? Nem Gond. Ágnes asszony megoldja; a szádon fogja kiszedni belőled. Vagy császármetszést óhajtasz? Kérd el a nagypapától a bicskát, mellyel a szelet szalonnát szokta levágni a vacsorájához, és lesz császármetszés is. Lehetőségek tucatjai állnak a leendő kismamák előtt, attól függően, hogy hogyan szeretnék világra hozni a gyermeküket. Magyarország egy szabad ország. Veréb Ágnes pedig ezt ügyesen kihasználva addig próbálkozik, míg ki nem fejleszti a tökéletes szülés praktikáját. Apropó! Nem akar kijönni a baba?  Hát majd kifüstölik!

2 hozzászólás to “Magyar népi szokások 3.rész (A szülés)”

  1. Boldog Új Évet! – The Shape of Things to Come « Hereföld blog Says:

    [...] Magyar népi szokások 3.rész (A szülés) [...]

  2. Magyar népi szokások 5.rész (Az ősz) | Hereföld blog Says:

    […] Magyar népi szokások 3.rész (A szülés) […]


Itt tessék beszólni!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

You are commenting using your Twitter account. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

You are commenting using your Facebook account. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

You are commenting using your Google+ account. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Követés

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 499 követőhöz